Gion Nándor Napok 2014.

Dudás Károly-est

2014. február 14.

Dudás Károlyt több szál is fűzi Szenttamáshoz és Gion Nándorhoz. Az író, aki 2002-ben leleplezte az emléktáblát a Gion Nándor Emlékház homlokzatán, aki a Testvérem, Joábot idéző Testvérem, Gion Nándor címmel a Hét Napban megjelent nekrológot írta, és búcsúztatta is az írót a Farkasréti temetőben, elmondta, több szempontból is fontos számára, hogy részt vehet a rendezvénysorozaton. Elsősorban azt emelte ki, hogy jó barátja volt Gionnak, sokat beszélgettek az élet fontos és kevésbé fontos dolgairól: – Szívesen jövök Szenttamásra maga miatt a város miatt, ami számomra rendkívül fontos, hiszen annak idején itt alakult meg a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség, amelynek elnöke vagyok, egyik alapítója pedig Fazekas János, továbbá több szenttamási személy, akik az elnökség tagjai voltak. Valamikor sokkal gyarabban jártunk ide, a háború sajnos közrejászott abban, hogy szanaszét szóródjunk. Elsodort bennünket a Drávaszögből, a Muravidékről, viszont a háború után igyekeztünk ezeket a szálakat ismét összekötözni, és köszönöm a szenttamásiaknak, hogy meghívtak erre a rendezvényre, hiszen tovább folytatjuk a szálösszekötözést. Csodálatos dolog az, hogy ez a helyi kis csapat mennyi energiát belefektet abba, hogy Gion munkásságának hírnevét továbbvigyék, ápolják a próza hagyományait. Ezek a rendezvények, versenyek nemcsak a vajdasági magyarságnak jelentenek nagyon sokat, hanem az egyetemes magyarságnak is. Külön örülök annak, hogy a Magyar Nemzeti Tanács is támogatja a rendezvényeket, hiszen ezek többsége kibontakozást jelent az új generációk számára, ami rendkívül fontos dolog – mondta.



A pénteki irodalmi est keretében az írót Kiss Éva könyvtáros és Szekrény Orsolya, a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék elsőéves hallgatója faggatta a Gion Nándor Napok rendezvénysorozat kapcsán először a Gionhoz fűződő emlékeiről, a szociográfiai vonulatról, amely előtérbe kerül a Jártatás, a Ketrecbál, az Eltévedt mezsgyekövek, a Királytemetés és a Szórványban című műveiben, Dudás Károly ugyanis a magyar szociográfus emlékére alapított Szabó Zoltán-díjat is kiérdemelte. A Ketrecbál című 1983-ban megjelent regényét 2010-ben újra kiadta a szabadkai Életjel kiadó. A Ketrecbálunk története című utószóban megszólalt a szerző, és elmondta a Ketrecbál körüli viszontagságokat, a cenzurát, amely miatt 1983-ban nem jelenhetett meg teljes egészében a regény, ahogy 1977-ben a Szakadó című riportokat, szociográfiai írásokat tartalmazó kötetéből is, hogy megjelenhessen, ki kellett emelnie a Maradék című írását. Dudás Károly 40 évig foglalkozott újságírással, s jelenleg egy köteten dolgozik, amelyben eddig megjelent cikkeiből válogat.
P. L.
http://www.rtv.rs/hu/vajdaság/gion-nándor-emléknapok_462591.html