GION NÁNDOR NAPOK 2019

 

Lokális történelem, helyiekről modellezett szereplők, Gion szerb nyelven

Könyvbemutató a szenttamási Kultúrotthonban

 

A Gion Nándor Napok 2019 rendezvénysorozat keretében a szenttamási Kultúrotthonban február 22-én bemutatták Gion Nándor Sortűz egy fekete bivalyért című regényének szerb fordítását. A Rafal za jednog crnog bivola című kötethez az illusztrációkat Munjin Andrea készítette. A 18 órakor kezdődő esemény vendége Kovács Jolánka (fordító), Munjin Andrea (illusztrátor) és dr. Horváth Futó Hargita (a kötet szerkesztője) volt. A műsorban felléptek a Med i žaoka színtársulat tagjai, Jovana Mihajlović, Ivan Arđeljan, Nikola Ćepka és Nićin Ivan, akiket az intézmény munkatársa, Božana Stojković készített fel.

Kovács Jolánka elmondta, 2012 óta fordított novellát a Priče iz Keglovićeve ulice (Keglovics utcai történetek) és az Anđeosko veselje (Az angyali vigasság) kötetbe, majd a Kárókatonák még nem jöttek vissza című regény után napvilágot látott a Sortűz egy fekete bivalyért című második Gion-fordításkötete is.

A kérdésre, hogy mennyire volt nehéz a második kötet fordítása, milyen nehézségekkel került szembe munkája során, a muzslyai műfordító elmondta, nem volt túlságosan nehéz a fordítás, hiszen a Sortűz egy fekete bivalyért című regényben valójában ugyanazon gyerekcsapat élményeiről olvashatunk, mint a Kárókatonákban, bár Szível Sanyi személyében egy újabb gyerek is társul hozzájuk: ‒ A Kárókatonákat már gyerekkoromban szerettem olvasni, felnőtt koromban még inkább, és amikor elkezdtem fordítani a regény, úgy éreztem, mintha a gyerekcsapat tagja lennék. Mintha ott lennék a helyszínen, hallanám, amit mondanak, s velük együtt izgulnám végig a dolgokat. Ez a Sortűz esetében ugyanígy volt, tehát nem mondhatom egy pillanatig sem, hogy nehéz volt. Giont nem nehéz átültetni, de nagyon oda kell figyelni, stílusát ugyanis meg kell őrizni, amikor más nyelvre ültetjük át a gondolatmenetét. A nyelvezet nagyon egyszerű, közvetlen és természetes, hiszen általában egyszerű emberekről ír. Viszont pont ezt kell megőrizni fordításkor, a célnyelven is egyszerűnek, világosnak.kell lennie, meg kell őrizni a szöveg hangulatát. Gion bővített vagy többszörösen bővített mondatokat használ, amelyek a szó szoros értelmében összetettek, a mondatainak hosszúságát is meghagytam a szerb fordításban. Oda kell figyelni a mondatok hömpölygésére, de ez nem nehéz, hiszen Gion tagmondatai nagyon világosak.

 

A könyvben található illusztrációkat Munjin Andrea szenttamási művész készítette, aki elmondta, már gyermekkora óra olvassa Gion ifjúsági regényeit, felnőttként pedig újraolvasta őket, de persze az író többi művét is elolvasta már: ‒ Mindegyik kötetben vannak olyan dolgok, amelyek megragadják az ember fantáziáját, köztük pedig több olyan konkrét esemény, amelyet szinte magam előtt látok, amikor olvasok. Szerintem éppen a könnyen érthetőség az, ami miatt várjuk a további eseményeket, s a túl bonyolult fordulatoktól mentes történet egy-egy szegmensét szinte lefestem magam előtt. Ilyenkor szinte ösztönszerűen ragadok ceruzát – amivel egyébként az illusztrációk többsége készül ‒, és lerajzolom azt a képet, amely a részlet elolvasását követően azonnal rögződött bennem. Nem túlságosan nehéz, hiszen Gion világában csaknem minden fekete és fehér, egyenes és tiszta, vagyis nincsenek dőlt betűs gondolatok. Talán éppen ez az, ami magával ragadja az olvasót és a művészt is – magyarázta a fiatal tehetség.

A Gion Nándor Műfordítói Pályázat koordinátora, dr. Horváth Futó Hargita elmondta, a szenttamási író műveinek szerb nyelvre való átültetése 2012-ben kezdődött, és eddig több válogatást és három Gion-regényt sikerült lefordítani. Az ifjúsági regénysorozat negyedik részének fordítására a Gion Nándor Emlékház az idén február 1-jén jelentetett meg meghívásos pályázatot, az átültetést újra Kovács Jolánka műfordító vállalt magára: ‒ Gion Nándor Sortűz egy fekete bivalyért című regénye magyarul először 1982-ben jelent meg a Forum Könyvkiadó gondozásában. 1984-ben a szerzőt Neven-díjjal tüntették ki. A regény az 1982-es év legsikeresebb műve lett a magyar nyelvű, gyermekeknek szóló alkotások között. A regényt Anna Górecka 1987-ben lengyelre fordította, Varsóban adták ki nagy példányszámban. Szerbre Kovács Jolánka fordította a 2018-as Gion Nándor Műfordítói Pályázat keretében. A műfordítói pályázatot 2012-ben indítottuk el, hogy a szerb olvasók is megismerjék a szenttamási születésű író műveit. Azóta évente egy műfordításkötet látott napvilágot. Az elmúlt években Gion ifjúsági regénysorozatát ültettük át szerb nyelvre. A kárókatonák még nem jöttek vissza fordításaként az idén a Sortűz, a harmadik kötet, Az angyali vigasság fordítása már az előző években elkészült, az idén pedig Kovács Jolánka a negyedik kötet, a Zongora a fehér kastélyból átültetését kezdi meg.

Az irodalmi estet, melynek végén megnyílt az illusztrációkból összeállt tárlat, a Gion Nándor Kulturális Központ és a Szenttamási Kultúrotthon szervezte.

 

Paraczky László