Rólunk
Gion Nándor Emlékház
Az emlékház 2010-ben jött létre. Az intézménynek otthont adó épület Gion Nándorék családi háza a mai nevén Popovača venac utca, az író születésekor Sutjeska utca 30-as száma alatt áll. Az utcáról, „Szenttamás legkisebb, mindössze nyolc házból álló utcájáról” és a családi ház környezetéről több nyilatkozatában is beszélt az író: „Képzeljünk el egy szabálytalan U betűt, amelynek az egyik szára egészen rövid, ez volt az én utcám, illetve csak egy házsor, a másik két vonal két hosszabb házsort jelent, az egészhez hozzátartozik még egy görbe ékezet a negyedik házsorral, ez a keskeny kanyargós folyó mellett volt. Az U betű ágai között hatalmas és nagyon lapos füves rét terült el, ennek a közepére valamikor hozott anyagból egy dombot csináltak, annak a tetejére egy temetőt. És a túloldalról is temetők fogták körül a házakat, kaszáló sorrendben, vagyis jobbról balra így: a görögkeleti szerb, a katolikus magyar, a zsidó, a református német, a nazarénus és az ókatolikus temető. Mindezt átkarolta a tisztavizű kis folyó.” (Forrás, 1998/11.) Gion Nándor utcája a helyszíne a Testvérem, Joáb , Az angyali vigasság és az Ezen az oldalon című kötetek írásainak is, ez utóbbiban és a Keresztvivő a Keglovics utcában című novellájában a Keglovics utca néven szerepel.
A Magyar irodalmi helynevek A-tól Z-ig (Akkord Kiadó, 2004) szülőházként említi a Popovača venac utcai családi házat, Gion Nándor viszont 1994-ben a Kortárs folyóiratban publikált naplórészletében azt írja, hogy egy vert falú falusi házban született, mert az apja akkor kezdte építeni a családi házukat: „Otthon éreztem magam igazi szülőházamban is, amelyet azóta lebontottak, az apám által felépített házunkban is, amely még mindig áll.” Ugyanebből az írásból ismert, hogy kicsi kora óta ebben az apja által épített házban élt, mert még meg sem száradt a vakolat, nedves volt a vert falú ház, amikor beköltöztek. A családi ház 1940-ben épült, az író mindössze fél éves volt, amikor 1941 őszén odaköltözött a szüleivel. Az író a Szülőföldem: Szenttamás (Magyar Televízió, 1983) című dokumentumfilmben sem határozta meg pontosan a születési helyét, csupán annyit árult el a riporternek, hogy családi házuktól pár száz méterre született egy kis nádfedeles házban, ahol akkor albérletben laktak a szülei. A kis nádfedeles ház a mai Prizreni utca 30-as száma alatt állt. Az épületet az utca- és környékbeliek Gion-házként emlegették.
A Gion Nándor Emlékházat a közösség tisztelete hozta létre. Az író halála után, 2002. november 1-jén emléktáblát lepleztünk le, és koszorút helyeztünk el szülőházán, amivel hivatalosan is kultuszhellyé nyilvánítottuk az épületet.
A Gion Nándor Emlékház az egyszemélyes, azaz egyetlen szerzővel foglalkozó irodalmi emlékmúzeum típusába tartozik. Az épület és a telek 2004-ben vált a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma segítségével a Citerazene-barátok Klubjának tulajdonává. Miután építési szakértők véleményezték a ház állapotát, nyilvánvalóvá vált, hogy nem lehetséges tatarozni, át kell építeni az eredeti alapokra és meghagyni eredeti formáját, kinézetét. 2007 nyarára elkészült a tervdokumentáció, amivel ugyanebben az évben sikeresen pályáztunk a Vajdasági Autonóm Tartomány Nagyberuházási Alapjánál. A munkálatok a következő év tavaszán kezdődtek és 2009 nyarára fejeződtek be. A Gion Nándor Emlékház 2010 nyarán kezdte meg működését otthont adva a különféle kulturális rendezvényeknek is. Az emlékház gyűjteményének egy kisebb része hagyatéki anyag (a Gion-család könyvtára, használati tárgyak, fényképek, levelek, dokumentumok), a többi tudatos gyűjtő- és kutatómunka eredménye (az író műveit tartalmazó kötetek, folyóiratok, fordítások, kiadatlan kéziratok, rajzok, a művei alapján forgatott filmek, dokumentumfilmek az életéről és munkásságáról).
A Gion Nándor Emlékház enteriőrében a két utcai szoba és az előszoba működik kiállítóhelyiségként. A családi ház valamikori ebédlője az adminisztrációs és fogadótér, illetve kutatószoba funkcióját is betölti, ezenkívül itt tekinthető meg a könyvesszekrényekben elhelyezett családi könyvtár. Gion Nándor szobájában az eredeti helyén látható az ágya és bútora, a családi festmények, játékszerek, itt kapott helyet az íróasztala a lámpával és az írógéppel. A valamikori tisztaszobában a Gion Nándor élete és munkássága témájú kiállítás várja a közönségét.
Az emlékház alkotó vendégek fogadására is alkalmas, az intézmény archívuma, az író művei, a szekunder bibliográfia anyaga, a hanganyag és filmes dokumentáció a kutatók rendelkezésére áll. Mivel Gion Nándor munkásságáról és műveinek recepciójáról nem készült még részletes bibliográfia, ami megkönnyítette volna az életművét kutatók munkáját, feldolgoztuk és kiadtuk a Gion Nándor-bibliográfiát, amelynek korpusza kiterjed a kéziratos, a nyomtatott és az elektronikus dokumentumokra, és segíti a kutatók eligazodását az életműben.
A látogatóknak rendkívüli irodalomórákat tartunk, könyvbemutatókat, festőtáborokat és más kulturális rendezvényeket szervezünk. A tárlatvezetés, a kutatók fogadása és a múzeumpedagógiai tevékenységek mellett lehetőséget nyújtunk helytörténeti kirándulásra is, amelyen megismerhetők a Gion-helyszínek, a Szív, a malom, a kálvária a Virágos Katona stációképével, a katolikus templom, a Szentháromság-szobor stb. Az érdeklődőknek a helytörténeti séta keretében az itteni szerb lakosság kultúrtörténeti értékeit is bemutatjuk.
Rólunk írták
