Rólunk írták

Árpás Károly
Metszőpontban - örökségünk

Hogy kultuszok korát éljük – ez Dávidházi Péter könyvei óta nemcsak közhely, de már kultúrszociológiai kutatási terület is, szaktanulmányokkal, tankönyvekkel, tanúsítványokkal és állásokkal. Hogy a kultuszok milyen kapcsolatban vannak a médiával, s hogy mi az, ki az, ami, aki köré kultusz szerveződhet – ezzel nem szándékozom foglalkozni. A kultusz szót azért helyettesítem az örökség kifejezéssel, mert olyan emlékezésről, hagyatékgondozásról kívánok írni, amely éppen úgy teremthet életművet, ahogy az elhunyt író, Gion Nándor kialakította a magáét.

Az Emlékház
2002. augusztus 27-én a szegedi klinikán hunyt a 20. század egyik legnagyobb írója, Gion Nándor. A szülői ház átépítésének, tartalommal való feltöltésének gondolata 2002-ben, nem sokkal az író halála után merült fel. Zatkó Ibolya, az ötletgazda nem érte meg, hogy teljesüljön az álom. A Popovača venac utcai épület és a telek a magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma segítségével 2004-ben a Citerazene-Barátok Klubjának tulajdonává vált. Németh Dezső és társai segítségével megkezdődtek a mentési munkák: lefényképezték a külső és belső tereket, majd rekonstruáló tervrajzokat készítettek.

2008-tól a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és Vajdaság Autonóm Tartomány Nagyberuházási Alap közreműködésével, a helyi lakosok és a vajdasági múzeumok segítségével megkezdődött a felújítás. Az épületet az alapoktól újjáépítették és olyan belső komforttal látták el, amilyenről a múlt évezredben nem is álmodtak. A helyiek legtöbbet a kertrendezésben segítettek, legalább akkor a rend van, mint a dokumentumfilmben Gallai Istvánné Krebs Teréz portáján. Ma már a ház belső tereiben megtekinthető Gion Nándor személyes tárgyainak (az író szobájában), a családi könyvtárnak (a valamikori ebédlőben), valamint az író munkásságára vonatkozó képeknek és tárgyaknak (az utcai szobában) elhelyezett kiállítása. Emellett létrehoztak egy élőtérrel összekapcsolt kutatószobát, illetve a melléképületek lehetővé teszik, hogy a Gion Nándor Emlékház a múzeumi programok mellett kulturális eseményeknek is helyet adjon.

A felújítás során sikerült megőrizni a körtefát és a rá indázódott öreg szőlőtőkét, a kerekes kutat és a régi, égetett téglából épült járdát. A melléképületek és fafészerek harmonikusan illeszkednek nemcsak a ház, hanem a szomszédság épületeinek élményvilágába. Nem lehet véletlen, hogy a család jelen lévő idősebb tagjai – Gion Márton, a testvér, Gion Gábor, a fiú és Gion Juba Eszter, az özvegy – összebeszélés nélkül egyformán nyilatkoztak: ugyan erőteljesen megváltozott a belső elrendezés, illetve a telek belvilága, ám úgy érzik, mintha a régi családi találkozók egyikére jöttek volna. Az unokák pedig élvezettel kutakodtak, játszottak, mintha megállt volna az idő. Hasonlóképpen voltak elégedettek a barátok, osztály- és munkatársak, a család ismerősei.

Az emlékház ünnepélyes megnyitóját a település önkormányzata és a Gion Nándor Emlékbizottság szervezte. Az idelátogató vendégeket tárlatvezető fogadja, igény szerint helytörténeti sétákat és a Gion-művek helyszíneinek megtekintését is megszervezik. A diákok látogatását múzempedagógiai foglalkozásokkal szeretnék érdekesebbé tenni. Az emlékház mindennap 14 órától 19 óráig látogatható, a bejelentkezés a +381-63-25-36-06-os telefonszámon történik.

A kulturális eseménysorozat

Az Emlékház későbbi megnyitásának lebonyolítását előlegezte, hogy a rendezők (Horváth Futó Hargita Gion-kutató, Németh Dezső, Kiss Éva könyvtárvezető, Kiss Csaba történelemtanár és mások [nézzék el, hogy a teljes névsort nem ismerem]) olyan eseménysorozatot szerveztek, amely nemcsak a szenttamásiaknak vagy a vajdaságiaknak készítette elő az eseményt, hanem amelybe az anyaországiak is bekapcsolódhattak. (Nem véletlenül hiányzik a nyelvi elkülönítés: a vendégek, a részvevők és a hallgatóság ugyanazt a világot éli tovább, amely az írói életműben leképeződött. Ezt példázta az is, hogy a megnyitó kétnyelvű volt!)

Augusztus 6-án, pénteken Bence Erika látogatott el a szenttamási Népkönyvtárba, ahol Másra mutató műfajolvasás című tanulmánykötete került bemutatásra. A tudós szerző a vajdasági magyar történelmi regény kérdéskörét járta körül írásaiban, főleg Gion Nándor munkásságára fektetve a hangsúlyt. Érdemes lenne összehasonlítani eredményeit a posztmodern "történelmi" regény sajátosságaival.

Augusztus 9-én, hétfőn az esti órákban a Gion Nándor-emlékház kertjében vetítették le a Tóth Barnabás és Simonyi Balázs által készített Gionfalva című dokumentumfilmet. A Mikszáthfalva (Szklabonya) és Ady-falva (Érmindszent) létrejöttének emlékei, problémái összekapcsolódnak a szenttamásiak összefogásával és hagyománytiszteletével. Kérdés, hogy mikor tűzi műsorára a Duna Televízió.

Augusztus 11-én, szerdán az újonnan megjelent Gion Nándor-bibliográfia került bemutatásra. A szerzővel, Horváth Futó Hargitával dr. Ispánovics Csapó Julianna bibliográfus beszélgetett. (Bár nem tudom, rokona-e a jánoshalmi Műmalom tulajdonosának, de nem egy olyan névvel találkoztam már vajdasági olvasmányaimban, útjaimon, amelyek a magyarországi Felső-Bácskában is előfordulnak.) A hallgatóság megérthette, hogy mekkora szerepe és jelentősége van a bibliográfiának a további Gion-kutatásokban.

Augusztus 12-én, csütörtökön ismét vetítés volt: a szenttamási amatőr színjátszók által 2001. augusztus 19-én előadott István, a király című rockopera bemutatójáról készült felvétel volt látható. (A kulturális küldetésben való részvétel folytatódik – itt fogják betanulni A dzsungel könyve című darabot is.).

A megnyitó ünnepséget megelőző este, augusztus 13-án, pénteken Horváth Futó Hargita kérdéseire válaszolva Elek Tibor irodalomtörténész mutatta be a Gion Nándor írói világa című monográfiáját. Beszélt a Gion-művekhez és a szerzőhöz fűződő személyes viszonyáról és arról, miért kedveltek Gion művei a felnőttek és a gyermekek körében Magyarországon is.

A megnyitó

Augusztus 14-én, szombaton a meghívott vendégeket a szenttamási községháza udvarán várták. A vajdaságiak mellett jelen volt a két testvérváros: Orosháza és Jánoshalma képviselője (utóbbi késve érkezett), a VMDE Szegedi tagozatának elnöksége, jómagam a Szegedi Írók Társaságát is képviseltem. Innen indultunk szervezetten a Gion Nándor-emlékházhoz, végighaladva Szenttamás kanyargós kis utcáiban, amelyekről Gion Nándor műveiben is sok leírást olvashattunk.

Délután egykor az emlékház udvarában Erős László és Kalmár Aranka műsorvezetők, majd Németh Dezső, a Gion Nándor Emlékház felavatását szervező bizottság tagja köszöntötte a vendégeket. Ezután méltató beszédet mondott Branko Gajin, Szenttamás polgármestere, Pásztor István, a tartományi kormány alelnöke és a VMSZ elnöke. Utánuk ifj. dr. Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke következett, majd dr. Nikola Strajnić, a Vajdasági Írók Egyesületének elnöke. Ezután a magyar vendégek szólaltak meg: Elek Tibor irodalomtörténész, a Bárka című folyóirat főszerkesztője, Kőrössi P. József, a Noran Libro Kiadó ügyvezető igazgatója, az életműsorozat kiadója és Füzi László, a kecskeméti Forrás folyóirat főszerkesztője, a Noran Libro Kiadó életműsorozatának szerkesztője.

A beszédek részletezése részben a Magyar Szó, részben az internet segítségével megkereshető. Az emlékház közösségépítő szerepének hangsúlyozása, Gion Nándor munkásságának méltatása és a személyes emlékek felidézése után Gál Elvira színművésznő előadásában részlet következett Füzi László Gion Nándorral 1998-ban készített interjújából.

Végel Lászlónak, a szintén szenttamási születésű (egy évben, egy hónapban, egy napon születtek) Kossuth-díjas írónak jutott az a megtisztelő szerep, hogy megnyissa az emlékházat. Beszédében gyermekkorára emlékezett vissza, mikor még Gion Nándorral együtt rúgták a bőrt a közeli futballpályán. Kitűnő hátvédként emlékezett Gionra, nemcsak labdarúgóként, hanem íróként is, aki mindig a legjobb helyre adta tovább a labdát. Ezt már csak azért is tudta, mert egyetemen is társak voltak, majd utána pályatársak is.

Az emlékház megtekintése után a szervezők Kiss Csaba és Forgács Katalin történelemtanárok vezetésével sétára invitálták a vendégeket, akik a hőség ellenére szívesen vágtak bele a városnézésbe. Hallhattak a téglaégetőkről, láthatták a megmaradt temetők egyikét, majd a Gion-művekből ismert Szívet a vízimalom romjaival és Kálváriát is. Itt ráadásul a kedves meglepetés várta őket: Fehér Emma citeraoktató a Virágos Katona Rojtos Gallaijának citeráját felidéző, már távolról hallható muzsikával köszöntötte az érkezőket. A Virágos Katonát ábrázoló stáció mellett Gregus Zalán színművész részletet olvasott fel a Gion Nándor-regényből.

A Gion-regények helyszíneinek megtekintése után a szervezők a Népkönyvtárba várták a vendégeket, ahol Maurits Ferenc festő-költő Gion-feszületek című kiállítását tekinthették meg. Az alkotásokról és a Gion-életmű kapcsolatáról Bányai János szólt.

A Gion-bibliográfia

A Gion Nándor-bibliográfia a Családi Kör kiadásában jelent meg 2010-ben 155 oldalon. A kötetet Horváth Futó Hargita állította össze, a szerkesztésben dr. Ispánovics Csapó Julianna segített, a lektor és korrektor Kecskés Mária volt; a fedőlapot ifj. Sebestyén Imre tervezte, a műszaki szerkesztő Habram Hunor.

Horváth Futó Hargita a Bevezetőben leírja, hogy az eddigi adattárak és monográfiák nem közöltek telje és pontos adatokat. Jómaga elsősorban "látott" anyagok alapján dolgozott – így jelenleg a legelmélyültebb Gion-kutatónak tekinthető. Majd egy oldalnyi azoknak az intézményeknek és kiadványoknak illetve a hozzájuk kapcsolódó személyeknek a névsora, akiknek köszönetet mond.

Az első nagy fejezet Gion Nándor publikációihoz kapcsolódik: kéziratok, önálló kötetek, periodikák, antológiák, tankönyvi szövegek, fordítások, dramatizációk, forgatókönyvek, szöveggondozási és szerkesztési munkák; műveinek fordításai, hangoskönyvek, hangjátékok, színművek, filmek (játékfilm, tévéfilm, dokumentumfilm). Mindez 54 oldalon 392 tételben! Különösen a kéziratok érdekesek, illetve a jugoszláviai periodikák – ezek Magyarországon alig hozzáférhetőek.

A második nagy fejezet az ún. szekundér bibliográfia, a Gion recepció feltérképezése. Az első (a 393.) 1962. november 22-én jelent meg az Ifjúságban (Számadás után a Tribünön. Fiatalos lendülettel, de kellő alapossággal). Az utolsó, az 1158. Szlancsik Enikő recenziója a Létünk 2010/1. számában (Gion Nándor életművéről [Árpás Károly: Az építő-teremtő ember. Adalékok Gion Nándor életművének vizsgálatához Bába Kiadó Szeged, 2008.]) A hétszázhatvanhat tétel megfelelő kiindulópont és kutatási terep egy olyan életrajzhoz, amely Ferenc Győző Radnóti-monográfiáját tekinti példának.

Ez után az elmaradhatatlan névmutató következik, a 133. oldaltól a 155-ig; kiváló fogmérője a pontosságnak és a gondosságnak.

A jövő

Reménykedem abban, hogy 2003-tól újra és újra felvetett ötletem megvalósul. A Gion Nándor Emlékház megnyitását lebonyolító Emlékbizottság a családtagok, a barátok, ismerősök és Gion-olvasók közös akaratából és örömére Gion Nándor Alapítvánnyá vagy Gion Nándor Társasággá alakul. Egy ilyen civil szervezet hathatósabban működne, mint egy állami intézmény. (A miként-ben a helyi jártas emberek segíthetnének.)

A Emlékházhoz kapcsolódó kutatók nagy feladata a szenttamási anyag közreadása: akár hagyományosan, nyomdai úton, akár az internet segítségével. Bizonyos, hogy nemcsak a Gion-házban leltek informatív maradványokra, hanem a helyi osztálytársak, barátok, munkatársak birtokában is van annyi anyag, amely felér az OSZK-ban található nyolc cipősdoboznyi hagyatékkal!

Lehetőség lenne a szerb nyelvű Gion-írások lefordítására és közreadására – a magyar kutatók többsége nem ért a szomszédos országok nyelvén.

S ami még elkészíthető, a szóbeli emlékek összeszedése. Ebben akár az iskolás gyerekek is közreműködhetnek.

Mindezek elkészülte után a szenttamásiak elkészíthetnek egy olyan biográfiát, amely hasonlítana Andor Csaba–Radó György Madách Imre című életrajzához.

Így lesz igazzá az, hogy nem Gion-kultuszt alakítunk ki, hanem gondozzuk Gion Nándor örökségét. Mert a szenttamási író nem csupán az írásait hagyta ránk, hanem egy élhető élet-modellt, amelynek ha megismerjük a szabályait, akkor elhajlanak előlünk az ágak.

Forrás: http://ujkep.net/fex.page:2010-10-19_Metszopontban_-_oroksegunk.xhtml

Drobnyik Aranka

Gion Nándor-emlékház avató Szenttamáson

Szombaton, 2010. augusztus 14-én Gion Nándor szülővárosában, Szenttamáson egy többéves munka eredményeként sor került a Gion Nándor Emlékház megnyitójára. A Gion Nándor Emlékház a szenttamási író szülőházának felújításával jött létre. A ház belső tereiben megtekinthető Gion Nándor személyes tárgyainak, a családi könyvtárnak és az író munkásságára vonatkozó képeknek és tárgyaknak a kiállítása. Az emlékház ünnepélyes megnyitóját a település önkormányzata és a Gion Nándor Emlékbizottság szervezte.

Az ünnepélyes megnyitót egyhetes rendezvénysorozat előzte meg, irodalmi estekkel és filmvetítésekkel. Augusztus 6-án Bence Erika látogatott el a szenttamási Népkönyvtárba, ahol Másra mutató műfajolvasás című tanulmánykötete került bemutatásra. A szerző a vajdasági magyar történelmi regény kérdéskörét járja körül írásaiban, főleg Gion Nándor munkásságára fektetve a hangsúlyt.

Augusztus 11-én az újonnan megjelent Gion Nándor-bibliográfia került bemutatásra, amelynek szerzője Horváth Futó Hargita, Gion-kutató. A szerző e hiánypótló mű újdonságairól számolt be, beszélgetőpartnere, Ispánovics Csapó Julianna bibliográfus, a bibliográfia szerepéről beszélt a további Gion-kutatásokban.

Augusztus 9-én a Gion Nándor Emlékház kertje szolgált helyszínül a Tóth Barnabás és Simonyi Balázs által készített Gionfalva című dokumentumfilm vetítésének, ugyanitt csütörtökön, augusztus 12-én a szenttamási amatőr színjátszók által 2001. augusztus 19-én előadott István, a király című rockopera bemutatójáról készült felvétel volt látható.

A megnyitót megelőző este, augusztus 13-án Horváth Futó Hargita kérdéseire válaszolva Elek Tibor irodalomtörténész mutatta be a Gion Nándor írói világa című monográfiáját. Beszélt a Gion-művekhez és a szerzőhöz fűződő személyes viszonyáról is és arról, miért közkedveltek Gion művei a felnőttek és a gyermekek körében is.

A megnyitó napján a meghívott vendégeket a szenttamási községháza nagytermébe várták, ahonnan szervezetten indultak a Gion Nándor Emlékházhoz, végighaladva Szenttamás kanyargós kis utcáiban, amelyekről Gion Nándor műveiben is sok leírást olvashattunk. Az emlékház udvarában Erős László és Kalmár Aranka, műsorvezetők, majd Németh Dezső, a Gion Nándor Emlékház felavatását szervező bizottság tagja köszöntötte a vendégeket. Ezután méltató beszédet mondott Branko Gajin, Szenttamás polgármestere, Pásztor István, a tartományi kormány alelnöke, dr. Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, dr. Nikola Strajnić, a Vajdasági Írók Egyesületének elnöke, Elek Tibor irodalomtörténész, a Bárka című folyóirat főszerkesztője, Kőrössi P. József, a Noran Libro Kiadó ügyvezető igazgatója, az életműsorozat kiadója és Füzi László, a kecskeméti Forrás folyóirat főszerkesztője, a Noran Libro Kiadó életműsorozatának szerkesztője.

Az emlékház közösségépítő szerepének hangsúlyozása, Gion Nándor munkásságának méltatása és a személyes emlékek felidézése után Gál Elvira színművésznő előadásában részlet következett Füzi László Gion Nándorral 1998-ban készített interjújából. Végel Lászlónak, a szintén szenttamási születésű, Kossuth-díjas írónak jutott az a megtisztelő szerep, hogy megnyissa az emlékházat. Beszédében gyermekkorára emlékezett vissza, mikor még Gion Nándorral együtt rúgták a bőrt a közeli futballpályán. Kitűnő hátvédként emlékezett Gionra, nemcsak labdarúgóként, hanem íróként is, aki mindig a legjobb helyre adta tovább a labdát.

Az emlékház megtekintése után a szervezők sétára invitálták a vendégeket, akik a hőség ellenére szívesen vágtak bele a városnézésbe, hisz a Gion-művekből ismert Szívet és Kálváriát is megtekinthették a séta során. Ráadásul a kedves meglepetés várta őket a kálvárián: Fehér Emma citeraoktató a Virágos Katona Rojtos Gallaijának citeráját felidéző, már távolról hallható muzsikával köszöntötte az érkezőket. A Virágos Katonát ábrázoló stáció mellett Gregus Zalán színművész részletet olvasott fel a Gion Nándor-regényből.

A ház a megnyitó után sem marad zárva, hiszen a tervek szerint különféle rendezvények megszervezésére kerül majd sor, amelyeknek az emlékház tágas kertje ad otthont. A szervezők megköszönték mindazoknak, akik tiszteletüket tették, eljöttek a megnyitóra, és ezáltal még ünnepélyesebbé tették azt. Remélik, hogy az emlékház ezentúl is sok vendégnek nyújt maradandó élményt.

Forrás: http://www.barkaonline.hu/helyszini-tudositasok/1566-gion-emlekhaz-szenttamason

2010. augusztus 15., vasárnap

Gion Nándor-bibliográfia

Szerző: Horváth Futó Hargita (képmelléklet) és a szülőház.

Szerkesztette: Dr. Ispánovics Csapó Julianna

Kiadó: Családi Kör Kft. Újvidék

Megjelenés éve: 2010

ISBN: 978 - 86 - 7713 - 023 - 7

Értékelésnél adott pontszám: 9.

Köszönet a könyvért a szenttamási Gion-ünnepség szervezőinek.

2010. augusztus havában nagy események színhelye volt Szenttamás vagy régi nevén Bács Szenttamás, emlékházat avattak. Ebbe csöppentem bele én is Orosházáról, mint testvérvárosi küldött (ez a küldött egy kicsit nagyképű dolog, de valóban így igaz!). Az emlékház ünnepélyes megnyitóját a település önkormányzata és a Gion Nándor Emlékbizottság szervezte. Az ünnepség a Popovača venac utcai házban. kezdődött A megnyitót séta követte a városi kálváriára, a résztvevők útközben megtekintik a Gion-regények két helyszínét este pedig a Népkönyvtárban képzőművészeti kiállítás nyílt: Ginon keresztjei.

Az íróról szóló megemlékezések már korábban elkezdődtek Szenttamáson. Augusztus 6-án Bence Erika Másra mutató műfajolvasás című tanulmánykötetének bemutatóját tartották meg, hétfőn Tóth Barnabás és Simonyi Balázs Gionfalva című dokumentumfilmjét vetítették, szerdán Horváth Futó Hargita: Gion Nándor-bibliográfia című könyvét mutatatták be a helyi Népkönyvtárban, csütörtökön 20 órai kezdettel a Gion Nándor-emlékházban újravetítik a szenttamási amatőr színjátszók által 2001. augusztus 19-én előadott István, a király rockopera bemutatójáról készült felvételt, pénteken pedig Elek Tibor Gion Nándor írói világa című monográfiájának bemutatóját tartották a könyvtárban.

A szerző által igényes filológiai munkával összeállított kötet azért is figyelemre méltó, mert Gion Nándor teljes, mindenre kiterjedő munkásságát összegzi, illetve dokumentálja a különféle publikációk, kiadványok egybegyűjtésével, s bizonyára segíti a további kutatást is, habár éppen most jelent meg Gion Nándor munkásságát értékelő monográfia is, méghozzá kettő egymás után, melyben az egyik a békéscsabai BÁRKA című folyóirat főszerkesztőjének a munkája.

A Gion Nándor életmű sorozat is folyamatosan a Giont szerető olvasók elé kerül, éppen mostanában jelent meg a Noran Libro Kiadónál az Életmű/3. kötete Angyali vigasság címmel, s hat regényt ad közre, ugyancsak Elek Tibor utószavával. Horváth Futó Hargita odafigyelését jelzi az a tény, hogy ez a Gion-kötet is helyet kapott a bibliográfiában az 1150. sorszám alatt.

Nem először vállalkozom arra, hogy ilyen száraznak, talán csak a tudós embereknek érdekes gyűjteményekről írjak. Legutóbb Kölcsey könyvtáráról szóltam, s elmondtam ott is, és itt megerősítem magam és más olvasókat, hogy mennyire izgalmas könyvek az ilyen száraznak tűnő gyűjtemények. Gion Nándor esetében nem csupán azt tudom/tudjuk meg, hogy mit írt Gion, hanem szinte izgalmasabb kérdés, hogy kik értekeztek róla. Így lesz egy ilyen "könyvleltár" izgalmas kortörténeti dokumentum.

A könyv két egységből áll: Gion Nándor publikációi az első és terjedelmesebb, amely 15 alfejeztet tartalmaz (Kéziratok; Önálló kötetek; Periodikus kiadványokban megjelent írások - novellák, elbeszélések, naplórészletek, közlemények, kritikák recenziók -; Antológiákban megjelent írások; Tankönyvekben megjelent írások; Fordítások; Dramatizációk; Forgatókönyvek; Szöveggondozásokl. szerkesztői munkák ; Műveinek fordításai, Hangoskönyvek, Hangjátékok, Színművek, Filmek tévéfilmek, Dokumentumfilmek).

A kötet másik rövidebb fejezete a Gion Nándorról (szekunder bibliográfia) címet kapta, s a cím szerint sorakoztatja fel a Gionról közölt írásokat 1962-től 2010-zel bezárólag. Itt mintegy 765 tétel kerül felsorolásra, s nyilván ide kivánkoznak a mostani ünnepség kapcsán született írások tömegének leltárba vétele. A 155 oldalas könyv utolsó egysége az igen hasznos névmutató, mely mintegy hálószerűen felvázolja előttünk Gion Nándorhoz kötődő kapcsolatrendszert, s mintegy felvonul előttünk szinte az egész Kárpát-medence irodalmi élete az 1960-as évektől napjainkig. Nos ezért is jó ez a könyv, mert valahogy túlmutat Szenttamás szülöttének munkásságán, de ugyanakkor körénk fonja a vajdasági szülőföld vonzásait, mítoszait, érzés- és gondolatvilágát.

Amit mégis hiányolok a könyvből a harmadik pillér: azok a képek. Ha már ilyen nagy és dícséretes munkába fogott a szerző, pár oldalnyi fekete fehér képanyagot is jó lett volna beilleszteni a könyv harmadik pilléreként. A Gion Nándor Emlékház szép képanyaga biztatott engem arra, hogy ezt a közkinccsé tevést hiányként emlegessem. Ide illett volna ez a képanyag, mert most volt erre igazán alkalom, s biztosan a forrás lehetősége is megoldódott volna. A könyv 200 példányban jelent meg, tehát inkább a szakemberek érdeklődését keltheti így fel.

Bejegyezte: Fülöp Béla (Károlyi) dátum: vasárnap, augusztus 15, 2010

Forrás: http://konyveshazam.blogspot.com/2010/08/gion-nandor-bibliografia.html

Nagy Magdolna

A gioni irodalmi hagyományok továbbéltetése

Gion Nándor szépirodalmi pályázatot hirdettek a szenttamásiak novella, regény, ifjúsági regény írására, illetve a jeles író műveinek szerb nyelvre való fordítására

A pályázat nyitott mindenki előtt, és része az MNT kulturális stratégiájának. Mivel hosszú távra tervezett pályázatról van szó, jelezték, hogy minden év február 1-jén fogják meghirdetni a Gion Nándor Emlékházban, akárcsak tegnap tették. Az MNT anyagi támogatásával megvalósuló szépirodalmi pályázat célja a magyar irodalom és szellemiség gazdagítása, új művek írásának serkentése, a gioni irodalmi diskurzusok továbbéltetése. A pályázat három részre tagolódik, vagyis három kategóriában hirdetik meg: novella-, regény-, ifjúsági regény kategóriában. Mindhárom esetben a pályázat február 1-je és június 1-je között áll nyitva, a díj intézőbizottsága döntését július 27-én, a vajdasági magyar irodalom napján teszi közzé a Gion-emlékházban, és a díjakat is ekkor adják át. A legjobb és a zsűri által kiadásra javasolt valamennyi alkotás megjelentetését az újvidéki Forum Könyvkiadó vállalja. A novellapályázatot kivéve, melyet évente hirdetnek meg, a regénypályázat 2011-től számítva minden harmadik évben jelenik meg a Szerbiában élő magyar írók részére, vagyis az első eredményhirdetés 2014-ben lesz, az ifjúsági regény esetében viszont ugyancsak háromévente hirdetnek pályázatot, de 2012-től számítva, tehát az első eredményhirdetés 2015. július 27-én lesz. A jeligével ellátott pályamunkák eredetiségét másodpéldánnyal kell igazolni.

A kéziratokat nyomtatott és elektronikus változatban kell mellékelni és kizárólag postai úton eljuttatni a Gion Nándor Emlékház címére: Popovača venac 30., 21 480 Srbobran.

A sajtótájékoztatón Branko Gajin Szenttamás polgármestere egy negyedik pályázatról szólt, melyet ugyancsak Gion szellemi hagyatékának ápolása céljából hirdetnek meg, de a szerb nyelvű olvasóközönség igényeit elégítené ki. Valójában a Gion Nándor Emlékházzal, a szenttamási önkormányzat támogatásával Gion műveinek szerb nyelvre való fordításáról szól a pályázat, ugyanis a neves vajdasági magyar író regényei közül csupán a Virágos katona olvasható szerb nyelven, továbbá néhány novella, pedig a helybeli könyvtárban is gyakran keresik az érdeklődők nagynevű földijük műveinek szerb fordítását. Erre a pályázatra is ugyanazok a feltételek érvényesek, mint az előző háromra, tehát a pályamunkákat június 1-jéig várják a megadott címre. Tekintettel az idő rövidségére, e pályázatra elsősorban Gion-novellák, elbeszélések fordításaira számítanak a szervezők. Mint megtudtuk, február végéig elkészül a gionnandoremlekhaz.org című honlap, amely a gioni hagyaték és a mindinkább belakott emlékház mellett a pályázatról is részletesen tájékoztat majd.

A Gion Nándor-napok idei rendezvényei Szenttamáson:– Február 3-án dr. Árpás Károly (Szeged) előadása: Gion Nándor és a közélet (Népkönyvtár, 19 óra).– Február 10-én az Egretta természetfotós csoport (Lukács Zsolt, Attila és Sándor) Betlehem c. természetfilmjének bemutatója. A 30 perces film magyar nyelvű. Bevezető előadást dr. Horváth Futó Hargita tart Gion Nándor madarai címen (Zsebszínház, 19 óra).– Február 17-én Szerbhorváth György De ki viszi haza a biciklit? című monodrámája Krizsán Szilvia (Újvidéki Színház) előadásában (Zsebszínház, 19 óra, belépő: 100 dinár).– Február 24-én Kálváriáink – A vajdasági kálváriák kiállítás megnyitója. A kiállítás szerzője mgr. Beszédes Valéria néprajzkutató, aki egyúttal előadást tart a tartományban fellelhető kálváriákról (Népkönyvtár, 19 óra).

Forrás: Magyar Szó, 2012. február 2.

http://www.magyarszo.com/fex.page:2012-02-02_A_gioni_irodalmi_hagyomanyok_tovabbeltetese.xhtml

Nagy Magdolna

A szülőföld emléket állít

Felavatták a Gion Nándor-emlékházat Szenttamáson

Gion Nándor gyermekkori pajtásának és barátjának, Végel László írónak jutott a megtiszteltetés, hogy megnyissa a Gion Nándor-emlékházat szombaton Szenttamáson. A szép számú egybegyűlt előtt kevesen tudták volna oly meggyőzően felidézni közelmúltunk egyik legkiemelkedőbb írójának alakját és annak a környéknek a szellemiségét, melyben a szenttamási születésű író eszmélni kezdett a világra, mint Végel.

A gyermekkori focimeccsek, a félelmek és a közösen megünnepelt 60. születésnap felemlegetésén túl Végel László – átadva új rendeltetésének a Popovača venac utcában levő egykori Gion-házat – annak a reményének adott hangot, hogy az emlékház valóban a szenttamásiak kulturális találkozóhelyévé válik majd.

A lerombolt, majd teljesen újjáépített házban helyet kaptak Gion Nándor személyes tárgyai, a falon elhelyezett fényképek pedig felidézik élete fonzosabb állomásait. Nyolcéves álom vált ezzel valóra, hiszen a szenttamásiak körében nem sokkal az író halála után, már 2002-ben felmerült az épület felújításának ötlete, melyet végül a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és Vajdaság Autonóm Tartomány Nagyberuházási Alapja karolt fel.

A kellemesen kialakított udvar és a takaros ház megtekintése után a meghívott vendégeket – a Gion család tagjait: testvérét, Mártont, fiát, Gábort családjával, és özvegyét, Gion Juba Esztert, továbbá a vajdasági magyar közélet jeles képviselőit, a magyarországi vendégeket, a szenttamási községi vezetőket, a Vajdasági Írók Egyesületének képviselőit, a pályatársakat, a tisztelőket – a szervezők nevében Németh Dezső köszöntötte. Hangsúlyozta, hogy az író alkotásaiban a szülőföldnek állított maradandó emléket, ezzel az emlékházzal viszont a szenttamásiak igyekeznek hálás utódok módjára a szülőházat mindazok találkozóhelyévé tenni, akiket megérintett az alkotó szellemisége. A vendégekhez Branko Gajin , Szenttamás polgármestere, majd Pásztor István tartományi kormányalelnök, a VMSZ elnöke szólt, kiemelve az örömteli pillanat fontosságát, hiszen ritka pillanat köreinkben, hogy egy jelentős művésznek meglehetősen rövid idő alatt tárgyi emléket tudunk állítani. Ifj. dr. Korhecz Tamás , a Magyar Nemzeti Tanács elnöke azt hangsúlyozta, hogy a délvidéki magyar közösség megmaradása, fejlődése, életképessége nagymértékben függ attól, mennyire tiszteli gyökereit, azokat az embereket, akik adóssá tették ezt a közösséget. – Ma Gion Nándort ünnepeljük, rá emlékezünk, a XX. század második felének legtermékenyebb, legnagyobb vajdasági prózaírójára, az egyetemes magyar irodalom nagyjára. Ha nem tiszteljük a múltunkat, akkor nincs jövőnk – mondta Korhecz.

Gion írói nagyságáról dr. Nikola Strajnić , a Vajdasági Írók Egyesületnek elnöke, dr. Elek Tibor monográfus, Kőrössi P. József , a Noran Libro Kiadó igazgatója, és Füzi László , a kecskeméti Forrás folyóirat főszerkesztője szóltak. Az avatóünnepséget séta követte a szenttamási kálváriára. A forróság dacára a legtöbben megtekintették a vízimalom maradványát és a Szívet, a Gion-regények két helyszínét, valamint a kálvárián a Virágos Katona stációképét. Az avatóünnepséget kiállításmegnyitó zárta: a helybeli könyvtárban megnyitották Maurits Ferenc festő-költő tárlatát Gion-feszületek címmel.

Minderről bővebben keddi számunkban olvashatnak, melyben a Gion-család tagjainak nyilatkozatát is közöljük.

Forrás: Magyar Szó, 2010. augusztus 15.

http://www.magyarszo.com/fex.page:2010-08-15_A_szulofold_emleket_allit.xhtml

Nagy Magdolna

A szülőföld nem felejt

A szenttamásiak célja a Gion-kultusz kialakítása, az író emlékének ápolása

A jövő hét végéig, április 14-éig tekinthető meg a szenttamási Népkönyvtárban az a nemrégiben nyílt egyedi kiállítás, mely betekintést nyújt az öt évvel ezelőtt elhunyt Gion Nándor írói, de személyi hagyatékába is. Fotók, újságcikkek, iskolai bizonyítványok, művek, irodalmi és egyéb elismerések idézik fel emlékét. A helybeli könyvtár és a Citerazene-barátok Klubja, de különösen Horváth Futó Hargita , Kiss Éva és Németh Dezső nevéhez fűződik, hogy sikerült mindezeket a dokumentumokat összegyűjteni. Bíznak abban, hogy ez nem minden, hogy a szenttamásiaknál és másutt is vannak még Gion Nándorhoz fűződő tárgyi emlékek, melyek méltó helye immár a tervbe vett emlékszobában van.

– A kiállított dokumentumok idővel remélhetőleg végleges helyükre kerülnek, méghozzá az egykori Gion-házba, pontosabban az ott kialakítandó emlékszobába. Ezt a házat a klub megvásárolta - mondta Németh Dezső, a Citerazene-barátok Klubjának elnöke. - A helybeliek így szeretnének emléket állítani közösségük legnevesebb szülöttének. Szeretnénk viszonozni azt a ragaszkodást, amit az író tanúsított szülőföldje iránt. Mint egy alkalommal vallotta: "A szülőföldem egyúttal természetesen a gyermekkoromat is jelenti. Azt mondják, az emberek inkább a gyermekkorukra emlékeznek. Velem mindenesetre így van. Nem mintha mindenre szívesen emlékeznék vissza. Nem volt kimondottan csúnya gyermekkorom, de nem volt kimondottan szép sem. Izgalmas volt." Gion Nándor műveiben az egyszerű falusi emberek leírásával valójában a helybelieknek állított emléket: a tuki, a túsóvégi, a begluki, vagy éppen a rajcsuri valóságnak, ami hozzánk tartozik. Adózni szeretnénk emlékének, így azt mondhatom, hogy amíg elképzelésünk nem valósul meg, addig évente egy-egy megmozdulással, emléknappal szeretnénk őrizni hagyatékát.

– A Gion-kultusz kialakítása, az író emlékének ápolása a célunk nekünk, szenttamásiaknak - mondja Horváth Futó Hargita, az újvidéki Magyar Tanszék asszisztens-gyakornoka. - A kultusz 2002 óta fokozatosan fejlődik. Az első kultusz-eseményre két hónappal az író halála után került sor, 2002. november 1-jén emléktáblát helyeztek el a szülőházán. 2004-ben a Citerazene-barátok Klubjának vezetősége megvásárolta a családtól az író szülőházát, azzal a céllal, hogy Gion-emlékházzá, irodalmi zarándokhellyé alakítsa. Az épület rossz állapota miatt tervben van a lebontása és hasonmásának felépítése. 2003-ban rendeztük meg az első Gion Nándor Napokat. A rendezvényt záró irodalmi esten dr. Árpás Károly szegedi író, gimnáziumi tanár és dr. Hózsa Éva, az újvidéki Magyar Tanszék docense tartott előadást a gioni életműről, és sor került a meghirdetett pályázatra beérkezett írások értékelésére, a díjak kiosztására. 2006 februárjában két budapesti fiatal filmes, Tóth Barnabás rendező és az ELTE filmtörténet/filmelmélet-esztétika szakán végzett Simonyi Balázs mutatta be Gion Nándorról készült dokumentumfilmjét a szenttamási Népkönyvtárban. Tavaly kezdtük el gyűjteni az író fényképeit, dokumentumait, műveit. Ennek a gyűjtésnek az eredménye ez a kiállítás, amelyen az anyag egy részét mutatjuk be. A kiállítási tárgyakat egyelőre a Szenttamási Népkönyvtár helytörténeti tárában helyezzük el, miután felépül a Gion Ház, a gyűjtemény ott kap helyet.

NAGY Magdolna

Forrás: Magyar Szó, 2007. április 5., csütörtök

Nagy Magdolna

Latroknak is játszott

A sziváci, a szabadkai és a temerini emlékszobák, emlékkiállítások mellett újabb kegyhellyel, egy kortárs írónak szentelt emlékházzal gazdagodott Vajdaság – Szenttamáson immár látogatható a Gion Nándor-emlékház

"Akkor úgy döntöttem, hogy az élő embereket fogom alaposabban megfigyelni, bár, őszintén szólva, most már egyáltalán nem voltam benne biztos, hogy valaha is megfejtem a Virágos Katona titkát" – Gion Nándornak a Latroknak is játszott című művéből származó idézetével és portréjával találkozik először az, aki Szenttamáson a Popovača venac utcai emlékházba látogat. Az emlékházat most már bárki meglátogathatja, szombaton ugyanis ünnepélyesen, a nyári forróság ellenére nagyszámú tisztelő és barát jelenlétében átadták rendeltetésének.

A szülői ház átépítésének, tartalommal való feltöltésének gondolata 2002-ben, nem sokkal az író halála után merült fel. Zatkó Ibolya, az ötletgazda nem érte meg, hogy teljesüljön az álom, 2010. augusztus 14-én – nem sokkal augusztus 27-e, az író halálának évfordulója előtt – azonban beteljesedett a szenttamásiak elképzelése, felavatták a Gion Nándor-emlékházat, az író Popovača venac utcai szülőházát. Az épület és a telek a magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma segítségével 2004-ben a Citerazene-barátok Klubjának tulajdonává vált, majd 2008-ban kezdődött a ház újjáépítése a Vajdasági Autonóm Tartomány Nagyberuházási Alapja támogatásával. Most már az emlékházban három szoba működik kiállítóhelyiségként. Mint azt Horváth Futó Hargita és Németh Dezső szervezők, az emlékbizottság tagjai kalauzolásában megtudtuk, az író szobájában a bútora és személyes dolgai láthatók, a család valamikori ebédlőjében a családi könyvtár és Gion Nándor művei, az utcai szobában pedig az író életét és munkásságát bemutató kiállítás kapott helyet. A ház a megnyitást követően emlékmúzeumként működik majd, és különféle kulturális rendezvényeknek nyújt otthont.

– A sziváci, szabadkai és temerini emlékszobák, emlékkiállítások mellett újabb kegyhellyel, egy kortárs írónak szentelt emlékházzal gazdagodott Vajdaság – mondta Németh Dezső. – A ház igazi felavatása még előttünk áll, megteremtődtek a feltételek irodalmi estek, filmvetítések tartására is, eddig ugyanis a Gion Nándorral kapcsolatos rendezvényeket a Szenttamási Népkönyvtárban szerveztük. Gerold László Gion Nándor monográfiájának bemutatását az emlékházban terveztük, reméljük, hamarosan vendégül láthatjuk itt Domonkos Istvánt, továbbá Gion kortársait, pályatársait, a Gion-kutatókat, de terveink szerint nem csak Gionnal kapcsolatos eseményeknek ad majd otthont az emlékház.

Horváth Futó Hargita mindehhez hozzáfűzte, hogy az emlékházat a szenttamási kultúregyesületek is használják majd, a héten kezdődnek például a Dzsungel könyve című musical próbái. Az idelátogató vendégeket tárlatvezető fogadja, igény szerint helytörténeti sétákat és a Gion-művek helyszíneinek megtekintését is megszervezik. A diákok látogatását múzempedagógiai foglalkozásokkal szeretnénk érdekesebbé tenni. Az emlékház mindennap 14 órától 19 óráig látogatható, a bejelentkezés a +381-63-25-36-06-os telefonszámon történik.

A szombati avatóünnepség után remélhetőleg a helybeliek is, és azontúl az irodalombarátok is otthonukká teszik az összefogással, szinte rekordidő alatt átalakított házat. Ebbéli reményüket fejezték ki az ünnepség résztvevői, de a szónokok is. Ifj. dr. Korhecz Tamás , a Magyar Nemzeti Tanács elnöke például jelképesnek nevezte az emlékház felavatását, mely szerinte a szenttamási magyar közösség életképességéről tanúskodik.

– Nemcsak a múltunkban vannak olyan emberek, akikre méltán lehetünk büszkék, hanem a jelenünkben is. Ennek az emlékháznak a megvásárlása és felújítása egy közösségi erőfeszítés része, és ez nem valósulhatott volna meg, ha a ma élő szenttamási magyarok között nincsenek olyan emberek, akik kimagaslóan felelősségteljesek a közösségük iránt – mondta.

Köszönet a szenttamásiaknak

Milyen emlékek fűzik ehhez a házhoz, és most hogyan érzi magát, amikor megújult és új rendeltetést kapott? – ezeket a kérdéseket intéztük a szombati avatóünnepségen Gion Juba Eszter hez, az író özvegyéhez – aki jelentős mértékben hozzájárult az emlékház kialakításához, szintúgy az írói hagyaték közreadásában közreműködik –, majd fiához, az ugyancsak Magyarországon élő Gion Gábor hoz, aki lényegében ebben a házban nőtt fel.

Eszter: Valóban nem hasonlít ez a ház a régi Gion-otthonra, viszont nagyon szép. A régi is szép volt, de más volt. Akkor benne élt az anyósom, apósom, Nándornak a kisfia, és mi nagyon-nagyon sűrűn jártunk Újvidékről ide, Szenttamásra. Én nagyon szerettem itt, pedig akkor alig volt itt valami, pl. a régi temető, olyan romantikus volt. Nagyon örülök annak, hogy sikerült ezt így átalakítani. Köszönet a szenttamásiaknak, hogy ilyen következetesen és sokszor nagyon nehéz munka árán, és valójában elég gyorsan megcsinálták. Nagyon remélem, hogy az emlékház nem csupán egy kiállítóterem marad, hanem tényleg úgy töltődik meg tartalommal, hogy ide érdeklődők jönnek el, gyerekek jönnek el, és arra fogja őket ösztönözni, hogy olvassanak. Nemcsak Gion Nándort, hanem jó íróktól jó irodalmat, mert ez nagyon fontos.

Gábor: Engem rengeteg emlék fűz ehhez a házhoz. Életem első húsz évét itt töltöttem, itt nőttem fel ebben a házban. Ha úgy tetszik, én szinte átéltem mindazt, amit édesapám, s kifejezetten örülök annak, hogy ez a ház így megmaradt, sőt még szebb, mint valaha volt. Ezt a házat nagyszüleim építették, szó szerint a saját két kezükkel. Nagyapám kőműves volt, és munka után építgette ezt a házat családjával, szegényesen, úgy, ahogy éltek is. Viszont ha jól tudom, ezt a házat teljesen újjáépítették, tehát lerombolták és újjáépítették, de ugyanúgy néz ki, mint régen. Hogy milyen érzés itt lenni feleségemmel és három fiammal? Nagyon jó érzés, mert úgy érzem, hogy életet lehelnek a szenttamásiak ebbe a házba, s ez a fontos. Az, hogy megmarad emlékként, és talán olyan hellyé válik, ahol mindig össze lehet jönni.

Forrás: Magyar Szó, 2010. augusztus 17.

http://www.magyarszo.com/fex.page:2010-08-17_Latroknak_is_jatszott.xhtml