Gion Nándor Napok 2015.

 

PÉNTEKEN KÖNYVBEMUTATÓVAL FOLYTATÓDIK

A 2015. ÉVI GION NÁNDOR NAPOK RENDEZVÉNYSOROZAT

A Gion Nándor Napok következő műsorára február 20-án 18 órai kezdettel kerül sor a helyi Népkönyvtárban. Az idei évben immár nemzetközivé vált rendezvénysorozat keretében a Gion Nándor Emlékház Magyarországon, február 7-én Kiskunhalason, 14-én pedig Újhartyánon mutatkozott be.

A rendezvénysorozat harmadik műsorán a szenttamási származású tanító, Horváth Ilona Filléres emlékeim (Életem alakulása a huszadik században) című könyvének filmvetítéssel egybekötött bemutatójára kerül sor. A könyvet a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet adta ki az Önéletírás, élettörténet, napló sorozatban, a filmet Lukács Attila rendezte. Bevezetőt dr. Horváth Futó Hargita, a kötet szerkesztője mond.

Kancsár Ilona és Lajos

Első fényképem.Négyévesként bátyámmal,
1931. május 14. (Áldozó csütörtök)

Részlet a könyvből:

„A kor, melybe beleszülettünk, meghatározója életünknek. Első meghatározó közeg a család, melyben indíttatást kapunk, beszélni tanulunk, megismerjük a körülöttünk levő szűkebb világot. Majd kilépünk az otthon melegéből, és elindulunk a számunkra kijelölt életúton. Talán már születésünkkor bennünk van a sorsunk...

Születtem a két világháború között Bácskában, Szenttamás nagyközség Kipovónak nevezett határrészében, egy Szegedi országútra néző tanyán. Szüleim, Kancsár Lajos (1896–1936) és Gálik Jusztina (1900–1969) bérelték a tanyát. 1920-ban kötöttek házasságot. Bátyám Lajos (Lajcsika) 1922-ben született, jómagam 1926-ban. Szüleim mindketten földműves családból származtak, s természetes, hogy földművesek lettek. Abban az időben – a Jugoszláv Királyság korában – a szenttamási lakosság, néhány iparos család kivételével, földműveléssel foglalkozott. Földműves jellegét a mai napig megtartotta a falu. Apáról-fiúra szállt a föld szeretete és öröklése. Az összes rokonom, retyerutyám, akiket ismertem, mind földművesek voltak.”

A szervezők minden érdeklődőt várnak.