Vajdasági Műfordító Tábor hetedszer

A fő hangsúly idén is a többnyelvű fordítóműhelyek megszervezése volt

A kishegyesi Kátai Tanyán és a Dombos Wine Clubban került sor 2022. augusztus 26-a és 29-e között a sorrendben hetedik Vajdasági Műfordító Táborra. Az érdeklődők az újvidéki Forum Könyvkiadó Intézet és a sziváci Szenteleky Kornél Művelődési Egyesület által hagyományosan megrendezett táborban az idén is magas szintű szakmai irányítással intenzív fordítási gyakorlatokon vehettek részt.

Orovec Krisztina műfordító, a tábor szervezője elmondta, a kishegyesi tábor célja idén is egy többnyelvű fordítóműhely megszervezése színvonalas műhelyfoglalkozásokkal, tapasztalt fordítók és előadók meghívásával, valamint a kortárs szerb, angol, német és magyar irodalmi kultúra bemutása volt. A meghívott előadók fordításelméleti és -történeti, irodalomelméleti és -történeti előadásokat is tartottak.

− A műhelymunkákon az idén a gyakorlatra fókuszálunk, mert tavaly a résztvevők jelezték, hogy elég sok elméleti előadást iktattunk be, és kevés idő jutott a gyakorlati munkára. Hét műhelyvezetőnk van: Bakos Petra az angolosokat vezeti, Marko Čudić azokat, akik szerbre fordítanak magyarról, Mesés Péter a németről magyarra fordítókat, Orcsik Roland, jómagam, Radics Viktória és Rajsli Emese pedig a szebről magyarra fordítókat koordinálja. Valójában ajánlott szövegeket küldtünk a résztvevőknek, de a résztvevők is hoznak általuk választott szövegeket és ezekkel dolgozunk. A műhelymunkák keretében megpróbálják mindezt lefordítani, mi pedig útmutatót adunk, kijavítjuk a hibáikat – sorolta a tábor vezetője.

Szavai szerint az egész tábor gondolata még anno hét évvel ezelőtt úgy fogalmazódott meg, hogy nincsenek műfordítók, ezen az irodalmi területen hiány van. Akik nyelvi szakra mennek, kevesen kezdenek műfordítani, inkább valamilyen más területen, tolmácsként vagy szakfordítóként helyezkednek el. A Híd folyóirat akkori főszerkesztője, Faragó Kornélia tanárnő ötlete volt, hogy kellene egy műfordító tábor, ahol felhívják a fiatalok, középkorúak és idősebbek figyelmét is arra, ez milyen szép hivatás lehet. Amit persze nem lehet úgy végezni, hogy az ember ebből él meg, a munka mellett is lehet műfordítással foglalkozni, ez egyfajta kikapcsolódás, hobby is lehet.

− Úgy tűnik, hogy sikeres a misszió, mert évről évre egyre többen jelentkeznek a táborba. Ami még nagyon érdekes, hogy a korosztály és a tapasztalat tekintetében is hihetetlenül sokszínű a paletta, tehát vannak olyanok, akik még soha nem fordítottak, és itt kezdenek el, vannak akik egész életükbe fordítottak, és eljönnek a táborba. Van itt egy lengyelországi magyarul beszélő fiú, egy magyarországi fiú, semmi köze Vajdasághoz, de eljött a táborba, tehát sok országból, sok nyelv van jelen. Ez az angol‒német vonal tavaly került képbe. Kezdetben, amikor elindult a tábor, csak szerbről magyarra fordítottunk. Aztán igény mutatkozott rá a táborozók részéről, találtunk műhelyvezetőt, angol szakértőt, németet – magyarázta Orovec Krisztina.

Dr. Horvát Futó Hargita, a Magyar Tanszék tanára a kishegyesi táborban Gion Nándor műveinek fordításairól tartott előadást, reflektált a fordítás és a kánon, a fordítás és az ideológia összekapcsolódásának problematikájára, és kitért néhány konkrét fordítói megoldásra.

− Gion Nándor műveit a hetvenes években kezdték fordítani. A fordítások mögött a művek esztétikai értéke, a régió többnyelvű, multietnikus jellege és politikai érdek, a titói Jugoszlávia testvériség-egység ideológiája állt, a nemzeti kisebbségek műveit Jugoszlávia nemzeteinek nyelvére ültették át és fordítva. Gion Testvérem, Joáb című pályadíjas regényét az átírás ellenére sem fordították le, mert ideológiailag nem volt összhangban az uralkodó politikai nézetekkel, politikailag nem felelt meg a hatalmi rendszernek. Az eredeti mű az átültetés aktusával a befogadó kultúra részévé is válik. A Gion-művek lefordításának máig tartó igénye arra enged következtetni, hogy ezek az alkotások a más kultúrában élő olvasóknak is igen széles körét képesek megszólítani – mondta Horvát Futó Hargita.

Előadásában a beszélő nevek, gúnynevek, földrajzi nevek, rokonságnevek és a kúltúraspecifikumok átültetésére vonatkozóan hozott példákat a Gion-műfordításokból: – Gion Nándor szövegvilága gazdag helytörténeti, művelődéstörténeti, néprajzi, antropológiai anyagot halmoz fel, babonákat, népi gyógymódokat, népszokásokat örökít meg. A regény kultúraspecifikumokkal teli világa, tulajdonnevei és reáliái nemzeti sajátosságokat, kort és hangulatot idéző ereje nem könnyű feladat elé állítja a fordítót. Hogy ez mennyire jól, illetve rosszul működött a művek szerb, szlovén, angol és német fordításánál, azt előadásomban néhány példán illusztráltam.

A Vajdasági Műfordító Tábor a Magyar Nemzeti Tanács kiemelt jelentőségű regionális rendezvénye.

Paraczky László

Szerkesztette és közzétette: Németh Dezső.